Éppen száz éve nyitotta meg kapuit Budapest egyik ikonikus épülete, a Corvin Palace. Az épület 1926-ban nyílt meg, Európa egyik első modern áruházaként, és hosszú évtizedeken át működött klasszikus nagyáruházként. Nemrégiben azonban eredeti neoklasszicista pompájában újult meg, és az épületben megnyílt a Time Out Market Budapest, 13 étteremmel.
A századik évfordulóra most egy igazán különleges ötlettel készülnek. A Corvin Palace jubileuma alkalmából a Time Out Market Budapest egy történelmi ihletésű menüsorral állt elő. A koncepció alapját olyan ételek adják, amelyeket közel száz évvel ezelőtt is a Corvin Palace épületében készítettek és szolgáltak fel. Az ebédmenü fogásait kortárs megközelítésben, újragondolva mutatja be a Time Out Budapest négy étterme: a Szaletly, a Casa Christa, a Canteen és a Lira by Essência. A speciális jubileumi menüt március során minden étterem egy-egy hétig kínálja, így a vendégek hétről hétre más fogásokat kóstolhatnak meg. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy egyszerre kóstolhattam végig mind a négyet – és természetesen azonnal el is árulom, melyik lett a kedvencem!
Száz éves kaják az étlapon!
A Corvin Palace-ban eredetileg is működött étterem, amely napi menüt kínált a vendégeknek. Ezeket a menüket találta meg a Time Out csapata az archívumokban, és ezek inspirációjára született meg a négy jubileumi menüsor. A menü kifejezetten bőséges: mindegyik tartalmaz egy levest, egy húsos főételt, egy kiadós tésztás desszertet, valamint a kor szokásainak megfelelően egy feketekávét. A helyszíni gyors szavazás hamar eldöntötte a kérdést: a Casa Christa és a Szaletly menüje lett a kóstoló közönség kedvence, és őszintén szólva az enyém is – bár a többi is bőven tartogatott érdekességeket. Az étlapon sok a főzelék és a rántott hús, amivel én személy szerint teljesen elégedett vagyok.
A káposzta több formában is felbukkant a menüben, ami akár a tavaszi szezon számlájára is írható, bár a tök is megjelent az egyik fogásban. Meglepő volt látni, hogy a főzelék és a zöldség mennyire központi szerepet játszik a menüsorban – úgy tűnik, akkoriban kevésbé dominált a rizs vagy a krumpli, mint ma. Bár imádom a tökfőzeléket, most mégis a két kelkáposztás változat ízlett a legjobban, míg a zöldbabos inkább egy túlpaprikázott rántásra emlékeztetett. A húsok viszont kivétel nélkül kifogástalanok voltak.
Valószínűleg az 1926-ban felszolgált rántott hús nem volt ennyire ropogós bundájú és omlós, de még a tökfőzelékhez kínált borjúszelet is kifejezetten elegáns fogás volt. A borjúhús egyébként akkoriban sokkal elterjedtebb lehetett – a szocializmus évtizedei alatt viszont szinte teljesen kikopott a magyar étrendből.
Desszertek: igazi retró bomba!
A menüsorokat egyébként mindenkinek ajánlom, érdemes egy próbát tenni márciusban. Az igazi retróbombát azonban nem a főételek, hanem a desszertek jelentették: barackos lepény, túrós tészta, vegyes befőtt és diós metélt. Ez utóbbi elsőre meglehetősen rossz emlékeket idézett fel bennem. A menzán két ételt nem voltam hajlandó megenni: a grízes tésztát és a diós metéltet. Utóbbit egy idő után már nemes egyszerűséggel csak „dejs metéltnek” hívták, és mindkettőhöz kifejezetten rossz emlékek kötődnek: szétfőtt tésztán némi száraz szórat. Ráadásul nálunk otthon egyáltalán nem volt szokás édes tésztákat enni – még a mákos tészta sem került az asztalra.
Ezért aztán utánanéztem: vajon létező étel-e egyáltalán a diós metélt, vagy csupán egy menzás találmány? Mint kiderült, az ételnek valódi történelmi gyökerei vannak a közép-európai konyhában. A 18–19. századtól kezdve dokumentáltan fogyasztották, gazdagabb családoknál akár vajjal, zsírral vagy mézzel, böjti napokon viszont egyszerűbben, mindenféle zsiradék nélkül. A dió régóta alapélelmiszer a Kárpát-medencében: olcsó, jól tárolható és energiadús. Az édes, szórt tészták pedig a paraszti konyha praktikus, gyors fogásai voltak. A cseh, szlovák és osztrák területeken is elterjedtek a dióval készült tésztás ételek, sőt a zsidó konyhában is fellelhetők hasonló hagyományok.
A Time Out Marketben a lehető legtöbbet hozták ki a diós metéltből: kellemesen szaftos volt, a tészta ruganyos – gyanítom, házi készítésű. Sajnos azonban még így sem sikerült megszeretnem. Egyszerűen nem tudtam teljesen túllépni a gyerekkori menzás traumákon. A barackos és a túrós lepény sokkal közelebb állt hozzám. Érdekes módon viszont a kóstolók többségének éppen a diós metélt lett a kedvence. Ha tehát te szereted az édes tésztákat, itt talán új dimenzióban fedezheted fel ezt a klasszikus fogást.
A Corvin 100 menü három fogásból áll – levesből, főételből és desszertből –, amelyet kávé és egy frissítő ital (víz, sör vagy tonik) egészít ki. A teljes menüsor ára 6900 forint, amely a szervizdíjat is tartalmazza.